A serdülőkor a nemi érés időszaka, amely egy bonyolult bio-pszicho-szociális átmenetet is jelent a gyermekkorból a felnőttkorba. A folyamat sem testileg, sem lelkileg nem egységes és univerzális, és a társadalmi (jogi) megközelítése is erősen kultúrafüggő.

Fiziológiai és hormonális alapon a nemi érés két szakaszra bontható. A 6-9 év körül kezdődő adrenarche időszaka a mellékvesekéreg androgéntermelődését indítja el, ami erős növekedéssel, súlygyarapodással jár mindkét nemnél és összefüggésben áll a nemre jellemző szőrösödéssel és szagokkal. A második szakasz a gonadarche a nemi mirigyek hormontermelésének beindulásával függ össze és eltérően alakul fiúknál és lányoknál.

Lányok esetében általában a mellek növekedésének beindulása (thelarche) az első jele a nemi hormonok termelődésének, átlagosan 10,2 éves korban (nagy egyéni eltérésekkel 8-12 éves kor között szóródva). A menstruáció kezdete (menarche) ezt kb. 2,5 évvel követi, átlagosan 12,6 éves korban, szintén nagy egyéni különbségeket mutatva, amelyet az etnikai (rassz) sajátosságok is befolyásolnak[1].

A fiúk esetében a herék növekedése a nemi érés első jele, kb. 11,5 éves kor körül megindulva. Ezt szintén kb. 2 évvel később követi a spermiumok termelődésének beindulása (spermarche) átlagosan kb. 13,5 éves korban, majd később az arcszőrzet és a gége növekedése, a hang mélyülése, kb. 15 éves korban elérve az egyénre jellemző felnőtt hangot.

tanner_nemi érés-1.png

Ahogy látható a nemi érés mindkét nemnél évekig tartó folyamat, a lányoknál átlagosan 3,5 év, míg a fiúknál akár 6 év is lehet. Mindkét nemnél megfigyelhető, hogy korábban történik, mint évszázadokkal ezelőtt, aminek elsősorban a jobb táplálkozás és egyéb életfeltételek javulása az oka – ezt a XX. század közepétől bekövetkező viszonylagos békével és jólléttel összefüggésben természetesnek és elfogadottnak tekintjük. A nemi érés előre tolódása ugyanakkor még a XX. században sem állt meg (főleg a lányok esetén), amivel kapcsolatosan a mozgásszegény életmódot és az elhízást, egyes kémiai vegyületek megnövekedett bevitelét (pl. BPA) és a családi kapcsolatok stressz-keltő jellegét találták a kutatások összefüggőnek.

A társadalmilag előre tolódott nemi érés (akceleráció) azonban nem azonos azzal, ha egy gyermek jóval korábban kezd el serdülni, mint az adott társadalomban, a rasszának és nemének megfelelő átlagos életkor. Ez az európai (kaukázusi) rassz esetén a lányoknál korábban mint 8 éves kor, a fiúknál pedig korábban, mint 9 éves kor. A korai serdülés sem testileg sem lelkileg nem ideális helyzet, sokszor hormonzavar, egyes esetekben akár daganatos megbetegedés állhat a háttérben, ezért azonnali kivizsgálást igényel. Több kutatásban összefüggést találtak a korai nemi érés a gyermekkel szembeni szexuális visszaélés (abúzus) között, ami szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy az átlagostól lényegesen korábbi nemi érést a szülőknek és nevelőknek mindenképpen komolyan kell venni.

Ugyanakkor, ha egy gyermek a kortársaktól némileg korábban kezd el serdülni, annak szintén lehetnek negatív következményei. A korai serdülés ijesztő is lehet, így visszahúzódást, hangulatzavart okozhat, és a kortársaktól korábban serdülő fiatal gyakran hamarabb vonódik bele olyan, az értelmi és érzelmi érettségének nem megfelelő tevékenységekbe, pl. szexuális aktivitásba, ami éppen a pszichológiai fejletlenség miatt átgondolatlan és veszélyes. A lányokra különösen igaz, hogy a kortársaknál korábban érők irigyelt (és sokszor ezzel összefüggően elutasított) státuszba kerülnek, ami egyrészt megnöveli a kockázat-vállalási kedvüket, azonban a depresszióra való hajlamot és a rizikómagatartás valószínűségét is. Az ilyen lányok esetében a kutatások összefüggést találtak a családi konfliktusokkal, és kiemelten az apa hiányával, ami a stressz-hormonok megnövekedett mértékén keresztül befolyásolja a korai nemi érést.

A későn érésnek sokkal kevesebb hátrányát találták a kutatók, sőt lányok esetén egyes vizsgálatokban magasabb iskolai teljesítménnyel és jobb karrier esélyekkel mutatott összefüggést.

Az itt leírt testi változások többnyire felkavarják a kiskamaszokat, így nagyon fontos ezekről időben beszélgetni velük. Ha szülőként és nevelőként nem biztos abban, hogyan kezdjen hozzá, keressen kapaszkodót a yelon.hu oldalon. Ilyen remek videókat találhat, amit megoszthat a fiatalokkal, és ha nyitottak rá, megbeszélhet velük.

Felhasznált források:

Campbell, C., Mallappa, A., Wisniewski, A. B., & Silovsky, J. F. (2013). Sexual behavior of prepubertal children. In D. S. Bromberg & W. T. O'Donohue (Eds.): Handbook of child and adolescent sexuality, Developmental and Forensic Psychology. Elsevier Inc., 145-170. http://dx.doi.org/10.1016/B978-0-12-387759-8.00006-4

DeLamater, J., & Friedrich, W. N. (2002). Human sexual development. Journal of sex research, 39(1), 10-14. https://doi.org/10.1080/00224490209552113

Drury, K. M., & Bukowski, W. M. (2013). Sexual development. In D. S. Bromberg & W. T. O'Donohue (Eds.): Handbook of child and adolescent sexuality, Developmental and Forensic Psychology. Elsevier Inc. 115-144. http://dx.doi.org/10.1016/B978-0-12-387759-8.00005-2

Fortenberry, J. D. (2013). Sexual development in adolescents. In D. S. Bromberg & W. T. O'Donohue (Eds.), Handbook of child and adolescent sexuality: Developmental and forensic psychology (p. 171–192). Elsevier Academic Press. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-387759-8.00007-6

[1] Magyarországon a roma népcsoport serdülői körében, egyrészt indiai származása okán (bár a közösség genetikailag már erősen keveredett), jelentkezik az európai rassz tagjainál korábbi nemi érés. Ugyanakkor a hátrányosabb szociális helyzetben megélt magas stressz szint szintén oka lehet a roma fiatalok korai nemi érésének.