1.1.1. Alapfogalmak

A társas kategorizációnak, tehát annak, hogy amikor meglátunk és megismerünk valakit, milyen módon helyezzük el a "megismerési térképünkben", az egyik legszembetűnőbb eleme a nem (emellett például a bőrszín, az életkor, és az egészségi állapot ilyen elemek, amikben az is közös, hogy a biológia nevében szentesítenek gyakorta eltérő társadalmi pozíciókat).

A társadalomkutatók különbséget tesznek a nem kétféle értelmezése között, ezeket a biológiai, illetve társadalmi nem szavakkal (angolul sex és gender) szokás illetni.

A biológiai nem az elsődleges és másodlagos nemi jellegek alapján határozható meg, de legegyszerűbben talán azt lehetne mondani, hogy ez az, aminek az éppen megszületett csecsemőt besorolják. Ez a megközelítés csak annyiban pontatlan, hogy vannak olyanok, akik nem egyértelműen sorolhatók be nemi jellegek alapján (őket interszex embereknek nevezzük), azonban sok helyen elterjedt orvosi gyakorlat, hogy a születés után közvetlenül, műtétileg "billentik" a csecsemőt a férfi vagy női nem felé (sokszor a szülőkkel erről nem konzultálva). Ez a gyakorlat gyakran vezet pszichológiai zavarokhoz a gyerek felnövésével.

Nehezen megválaszolható kérdés, hogy a biológiai nemekben, különösen a másodlagos nemi jellegek terén fennálló különbségekben van-e szerepe a társadalomnak, és ha igen, akkor mekkora. Vannak olyan feltételezések, amelyek szerint amennyiben fiúk és lányok, férfiak és nők ugyanolyan lehetőségekkel bírnának az edzés terén és ugyanúgy bátorítanák őket, valószínűleg csökkenne a két nem közötti testi dimorfizmus.

A társadalmi nem fogalmának jelentését Simone de Beauvoir alkotta meg A második nem c. művében (noha ő maga a gender szót nem használta), amikor arról írt, hogy nőnek lenni alapvetően társadalmi meghatározottságot jelent (híres megfogalmazása szerint „az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik”). A gender fogalma tehát a nemek közötti különbségek társadalmi és kulturális létrehozásának folyamatát jelenti (ezért talán pontosabb, bár még komplikáltabb magyar megnevezés lenne a szóra az, hogy 'társadalom által létrehozott nem').

A gender hagyományos megközelítése a társadalmi egyenlőtlenségek egy dimenziójaként tekint a biológiai, vagy annak tulajdonított különbségekre ráépülő elvárásrendszerre:

„Valójában tehát arról van szó, hogy társadalmi létünk milyensége sok más mellett attól is függ, hogy férfinak vagy nőnek születtünk. A biológiai meghatározottságra, minden társadalom ráépít egy elvárás- és lehetőségrendszert a két nem számára. A társadalmi egyenlőtlenségek egy része ebből az eltérő konstrukcióból ered.” (Tóth, 2007: 1590)

Ezen megközelítés szerint a nemi szocializáció a nemek közötti társadalmi különbségek megtanulásának, belsővé tételének folyamata. A megközelítés híres kritikusa, Judith Butler feminista filozófus szerint azonban a gender és a szexualitás nem valamiféle eleve adott jellemző, amit a szocializáció során el lehet sajátítani, hanem a mindennapi tevékenységeken keresztül kerül kifejezésre (elméletének kulcsszava ezért a performativitás – ld. pl. Butler, 1990), és a férfiak és nők közötti hatalmi különbségek termelik újra magukat ezen tevékenységek során. (Gondoljunk csak bele, az óvodában a különböző játékokkal kísérletező gyerekek milyen visszajelzéseket kaphatnak a pedagógustól vagy akár egymástól, ha szokatlan, nem a nemükre jellemző játékokat választanak.)

Összességében az mondható el, hogy míg biológiai nemek esetén általában férfakról, nőkről és interszex emberekről szokás beszélni, a társadalmi nemek esetén a férfi és női kategórián túl transz, vagy transznemű embereket meg szokás különböztetni. Ez egy igen nagy ernyőkategória, és sokan sokféle jelentéssel, illetve fogalmi megnevezésekkel töltik fel, de alapvetően olyan embereket szokás idesorolni, akiknek a nemi identitása vagy nemüknek a kifejezése nem egyezik meg teljesen azzal, ahogyan születésükkor meghatározták azt. Meg kell említeni, hogy vannak olyan emberek is, akik teljesen elutasítják a nemekkel kapcsolatos kategóriákat, őket genderqueer-nek szokás hívni.

A gender fogalmának jelentéséről, viszonyáról a család fogalmához, és a politikai kontextusáról érdemes megnézni Tóth Olga 2017-es előadását.

1.1.2. Gender: strukturális vagy individuális

A bevezetőben említettük, hogy a gender fogalmát identitáskategóriaként is szokás értelmezni, különösen amikor magukat kisebbségi identitásokhoz sorolókról van szó. Hogy a gender fogalma alatt mennyi mindent, és miféle kombniációkat lehet érteni, azt jól érzékelteti a "genderbread" ember ábrája, ahol az angol szójátékra építve egy mézeskalácsemberen mutatják ezt be (a teljes kép itt található):

(forrás: https://www.genderbread.org/)

Látható, hogy itt a nemi identitás, a nemi kifejezés, az anatómiai nem esetén is a zéró és a férfi/as/ság, illetve a zéró és a nő/ies/ség közötti skálákat húznak, míg a szexuális és romantikus vonzalom iránya a zérótól a nő/ies vagy a férfi/as kategóriáig terjedő skálán helyezkedik el. Ez azt is jelenti, hogy az aszexualitás, a mások iránt érzett szexuális vonzódás hiánya is a szexuális orientációk egyikeként tekinthető.

Ezen megközelítés tehát az egyéni választásokra és érzésekre helyezi a hangsúlyt a társadalmi meghatározottságok, társas kategóriák helyett. A megközelítés kritikusai szerint ez éppen a meglévő társadalmi egyenlőtlenségekről vonja el a figyelmet, egyesek szerint szerencsétlen ugyanolyan mértékben (vagy akár még inkább) a társadalmi igazságosságért vívott harc zászlajára tűzni például egy nőiesen öltözködni szerető, de egyébként jómódú, női partnerrel rendelkező férfit, mint egy nőies, heteró, cisz (azaz nem transznemű) nőt, aki viszont korábban szexuális zaklatás áldozata volt, megannyi nőtársához hasonlóan. Az állítással egyet nem értők azt hangsúlyozzák, hogy a szexuális és nemi kisebbségek tagjainak zöme a "hagyományos" egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek is részesei.

Források

Bolemant Lilla – Szapu Marianna (2015): Bevezetés a
gendertanulmányokba Pozsony-Nyitra: Phoenix Polgári Társulás
http://phoenix-ngo.sk/wp-content/uploads/2014/11/Gender-Studies-u%C4%8Debnica.pdf

Butler, Judith (1990). Gender trouble: Feminism and the subversion of identity. New York: Routledge

Magyari-Vincze Enikő, 2006: Feminista antropológia elvek és gyakorlatok között. Kolozsvár: Desire, http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf6622.pdf

Mikkola, Mari, "Feminist Perspectives on Sex and Gender", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Fall 2019 Edition), Edward N. Zalta (ed.) https://plato.stanford.edu/archives/fall2019/entries/feminism-gender

Tóth Olga (2007): Nőnek lenni – társadalmi nem (gender) az egyenlőtlenségek rendszerében. Magyar Tudomány, 2007/12.