Sokan összekeverik a szexuális nevelést a szexuális felvilágosítással, és egy egyszeri, a szülők/nevelők által irányított és kezdeményezett, „letudható” eseménynek értelmezik, amikor elmondjuk a nemi érés előtt álló vagy már átélő fiatalnak, hogy „a porzó meg a bibe” és hogy innentől teherbe eshet/ejthet másokat és ne szexeljen, mert az a felnőttek dolga. Amilyen ironikusan hangoznak ezek a szavak, annyira szomorú, hogy sok szülő és pedagógus tényleg ennyivel, vagy még ennyivel sem akar vagy tud hozzájárulni a rábízott gyermekek szexuális neveléséhez, ami ennél egy sokkal szélesebb értelmű és komolyabb feladat.

A szexuális nevelés fogalma

A szexuális nevelés az értékek és attitűdök alakításának élethosszig tartó folyamata, mely magában foglalja az informálódást nemi szerepekről, kapcsolatokról, intimitásról. Egyaránt beletartozik a nemiséggel és szexualitással kapcsolatos kognitív (tudás, ismeret, tanulás), affektív (érzelmek, attitűdök) és viselkedési (döntéshozatal, szokások) tényezők fejlesztése, támogatása (SIECUS, 2004, idézi Elek, 2019).

A korszerű nemi nevelés tehát több, mint puszta felvilágosítás. A szexuális nevelés a biológiai ismereteken túl, kiterjed a párkapcsolatok működésére, családi életre való felkészítésre, az egyén érzelmeinek, attitűdjeinek formálására, magában foglalja a reproduktív egészséget, a nemi kapcsolatokat, testképet, és különböző nemi identitásokkal és orientációkkal való megismerkedést és ezek egyikével való azonosulást - azaz a szexuális nevelés szocializációs folyamat (Szilágyi, 2006). Más szavakkal megfogalmazva: „a szexuális nevelés azon pedagógia célkitűzések, eljárások és intézményesített feltételek összessége, amelyek az emberi nemiség valamennyi aspektusát érintő tanulási folyamatokra irányulnak.” (Scarbath, 1969, idézi Szilágyi, 2006).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1975-ben kiadott meghatározása szerint a szexuális nevelés elsődleges célja a szexuális egészség biztosítása. A WHO által 2002-ben kiadott szexuális egészségdefiníció tovább árnyalja a szexuális nevelés céljait: „A szexuális egészség a testi, lelki, mentális és szociális jóllét állapota a szexualitás vonatkozásában; nem pedig csupán a betegség, a diszfunkció vagy a fogyatékosság hiánya. A szexuális egészség feltételezi a pozitív és tiszteletteljes közeledést a nemiséghez és a nemi kapcsolatokhoz, valamint az élvezetes és biztonságos szexuális élmények lehetőségét, kényszertől, diszkriminációtól és erőszaktól mentesen. A szexuális egészség eléréséhez és megtartásához minden egyén szexuális jogait tisztelni, védeni és biztosítani kell.” (WHO & BZgA, 2010). De mik azok a szexualitáshoz fűződő jogok, amelyek a WHO szerint mindenkit megilletnek?

A szexuális egészséghez kapcsolódó emberi jogok (WHO)

„Szexuális jogok mindazon emberi jogok, amelyeket már a nemzeti törvények, a nemzetközi emberi jogi dokumentumok és más, közösen elfogadott szabályok elismernek. Ezek tartalmazzák minden egyén jogát, kényszertől, diszkriminációtól és erőszaktól mentesen a szexuális egészség lehető legmagasabb szintjéhez, beleértve

a testi integritás tiszteletben tartását;
a szexuális nevelést;
a szexualitással kapcsolatos, tárgyilagos információk elérhetőségét;
a szabad partnerválasztást;
a döntést a szexuális aktivitásról;
a minden résztvevő által elfogadott szexuális kapcsolatokat;
a kielégítő, biztonságos és élvezetes nemi életet.
a közösen elfogadott házasságot;
annak eldöntését, hogy vállaljanak-e gyermeket, és mikor;
a szexuális és reproduktív egészség-gondozó szolgálatok elérhetőségét;

(A felsorolásban sárga színnel szerepelnek az egyént születéstől megillető jogai, zöldek a serdülőkortól megjelenő jogok, kékek az ideális esetben felnőttként megjelenő jogok)

Az emberi jogok felelős gyakorlása megköveteli, hogy mindenki tiszteletben tartsa mások jogait. Mivel ezen jogok egy fiatalkorú számára az őket nevelő felnőtteken keresztül érvényesülhetnek, ezért a gyermek szexuális egészséghez kapcsolódó jogai a felnőttek számára kötelességek!

A szexuális egészség csak úgy biztosítható, ha mindenki, a fiatalokat is beleértve, hozzájuthat az átfogó szexuális felvilágosításhoz és neveléshez, továbbá szolgáltatásokhoz, egész életében. Az attól való félelem, hogy a szexuális nevelés a fiatalok nagyobb és korábbi szexuális aktivitását eredményezheti, alaptalannak bizonyult a kutatások eredményei szerint (WHO & BZgA, 2010).

A szexuális nevelési programok, megközelítések típusai:

„csak absztinencia” programok, amelyek elsősorban vagy kizárólag arra törekszenek, hogy távol tartsanak a szexuális aktusoktól a házasság előtt; mint pl. a „hogyan mondjak nemet”, vagy a „csak absztinensen” program. A konzervatív országokban, pl. USA a legtöbb program ilyen. A fiatalkori terhesség- és betegségmegelőzés szempontjából ezek a legkevésbé hatékony programok, ugyanakkor a legtöbb lelki ártalom ehhez a megközelítéshez kapcsolható.
„absztinencia plusz” programok, amelyek a késői serdülőkorig (15-17 év) követendőnek tartják ugyan az absztinenciát, de figyelmet fordítanak a fogamzásgátlásra és a biztonságos szex gyakorlására is. Ezeket a programokat gyakran „átfogó szexuális nevelésként” (comprehensive sex education) emlegetik, szemben a „csak absztinencia” programmal. Az EU országainak többségében ilyen szexuális nevelési programok működnek, 2010 előtt Magyarországra is ez volt inkább a jellemző, 2010 után (a köznevelési intézmények nagy részének egyházi kézbe adásával) eltolódás figyelhető meg a „csak absztinencia” irányába.
„holisztikus szexuális nevelés” körébe olyan programok tartoznak, amelyek tartalmazzák a 2. típus elemeit, de azokat az egyéni szexuális fejlődés szélesebb perspektívájába helyezik. A holisztikus szexuális nevelés a születéssel kezdődik és minden életkorban meghatározható, hogy melyek azok az ismeretek, attitűdök és viselkedésformák, amelyek átadását, fejlesztését, támogatását célul tűzhetjük – akár családi, akár intézményi szexuális nevelésről van szó. Holisztikus szexuális nevelési programok főleg csak az észak-európai országokat jellemzik, ahol az intézményi szexedukáció jellemzően már az óvodában elkezdődik.

A holisztikus szexuális nevelés lehetséges céljai és tartalmai egy külön lecke témája. Most csak annyit emelünk ki, hogy a kutatások alapján az átfogó és a holisztikus szexuális nevelési programok, és a születéstől kezdődő „pozitív” nemi nevelés a családban mutatkoznak a legeredményesebbnek a serdülőkori betegség- és terhesség-megelőzés és a hosszú távú mentális és szexuális egészség szempontjából (European Expert Group on Sexuality Education, 2015).

Milyen pozitív hozadéka lehet az átfogó és holisztikus szexuális nevelésnek?

Felhasznált irodalmak:

Defining sexual health. Report of a technical consultation on sexual health. January 2002, Geneva. World Health Organization, 2006. https://www.who.int/reproductivehealth/publications/sexual_health/defining_sexual_health.pdf

Kohler, P. K.; Manhart, L. E; & Lafferty, W. E. (2008). Abstinence-Only and Comprehensive Sex Education and the Initiation of Sexual Activity and Teen Pregnancy. Journal of Adolescent Health. 42 (4): 344–51.

Lamb, S.; Lustig, K.; Graling, K. (2013). The use and misuse of pleasure in sex education curricula. Sex Education. 13(3): 305–18. doi:10.1080/14681811.2012.738604

Lindberg, L. D., & Maddow-Zimet, I. (2012). Consequences of sex education on teen and young adult sexual behaviors and outcomes. Journal of Adolescent Health, 51(4), 332-338. doi:10.1016/j.jadohealth.2011.12.028.

Ott, M. A., & Santelli, J. S. (2007). Abstinence and abstinence-only education. Current opinion in obstetrics & gynecology, 19(5), 446. doi:10.1097/GCO.0b013e3282efdc0b

SIECUS (2004): Guidelines for Comprehensive Sexuality Education. NATIONAL GUIDELINES TASK FORCE URL: https://siecus.org/wp-content/uploads/2018/07/Guidelines-CSE.pdf

Szilágyi Vilmos (2006): Szexuálpszichológia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest.

UNESCO. 2011a. School-Based Sexuality Education Programmes. A cost and cost-effectiveness analysis in six countries. Paris, UNESCO. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000211604

WHO európai regionális irodája és a BZgA (2010): Az európai szexuális nevelés irányelvei. Vázlat a politikusok, nevelési és egészségügyi intézmények és szakemberek részére. Szövetségi Egészségnevelési Központ, Köln. URL: http://www.szexualpszichologia.hu/who_iranyelvei.html