Az előző leckében megismertük a szexuális és nemi kisebbségek ellen irányuló előítéletek fontosabb típusait, most egy igen nagy hatású elmélet keretein belül röviden áttekintjük, ez miként ágyazódik a társadalomba.

1.3.1 Az elnyomás arcai és következményei

A szexuális és nemi kisebbségek, a nők elleni előítéletek, illetve férfiak és nők hatalmi különbséseinek következményei számos helyen tetten érhetők. Természetesen lehetetlen minden szférát és megnyilatkozási módot kifejtenünk, még csak átfogó képet sem festünk, hiszen a strukturális elnyomás (Iris M. Young amerikai politikatudós fogalma, arra utal, hogy az elnyomás nem néhány ember választásának és döntésének eredménye, hanem a társadalom működésének része) lényege, hogy az élet minden szférájára kiterjed. Young szerint a strukturális elnyomásnak négy típusa, négy "arca" van (ezek természetesen nem feltétlenül csak a nőket érintik, amerikai kontextusban a feketék példája említhető, de általában a kisebbségi helyzetekben élő csoportoknál felismerhetőek részben vagy egészben):

Gazdasági kizsákmányolás: az azzal kapcsolatos értelmezések, hogy mi számít munkának (gondoljunk például a nem fizetett házimunkára, amit jellemzően nők végeznek), ki kinek és mit dolgozik, és ezt hogyan jutalmazzák (gondoljunk itt a béregyenlőtlenségekre is).
- Ide kapcsolódik az üvegplafon (az a láthatatlan "plafon" a munkahelyi pozíciók hierarchiájában, amely fölött már nem látunk nőt, vagy csak nagyon keveseket), és az ezt valamelyest átértelmező "labirintus" jelensége (nehézségek, kitérők, zsákutcák rendszere, amin csak kevesen jutnak át, hogy magasabb pozícióba kerüljenek), valamint másik oldalról az üveglift is: a jellemzően nőies szakmákban a férfi dolgozókat egy láthatatlan lift repíti a vezető pozíciókba (gondoljunk csak arra, hány férfi iskolaigazgatót ismerünk, és ehhez képest a pedagógusi szakmában hogyan oszlanak meg férfiak és nők). Említhető még a kevésbé ismert "üvegcipellő" is, ami pedig azt jelenti, hogy a „házassági vonzóság” megkötései (jellemzően, szintén nem függetlenül az egyenlőtlenségektől, a férfiak keresnek többet, így elvárásként értelmeződhet, hogy a nők házimunkával kompenzáljanak) limitálhatja a nők továbbtanulási vágyait és munkaerő-piaci részvételét.
Hatalomnélküliség, az érdekérvényesítési képességek korlátozott volta vagy teljes hiánya
- Az a törekvés, hogy több nő, illetve kisebbségben lévő kerüljön a politikai vezetők, illetve a cégvezetők körébe elsősorban ezt hivatott orvosolni. Például feltételezhető, hogy ha több női vezetője lenne a NASA-nak, akkor nem felejtettek volna el női űrruhát csináltatni 2019-ben, amikor egyszerre két nő ment volna űrsétára). Vagy gondolhatunk az "üvegszikla" jelenségére is, ami azt jelenti, hogy gyakorta olyankor kerülnek nők vezető pozícióba, amikor nagyon nagy a bukás esélye (példaként hozható Theresa May, aki a Brexit körüli bizonytalanságok idején lett miniszterelnök Nagy-Britanniában, és valóban nem is húzta sokáig).
Kirekesztés, kiszorulás a társadalomból, hasznos tevékenységek végzésének korlátozása
- Míg a nők, legalábbis a relatív anyagi biztonságban élő nők esetén jellemzően a munkaerőpiaci diszkrimináció, esetleg a kényszerű háztartásbeli-lét említhető (ennek egyik fajtája a "mommy-track", mamipáya, amit olykor pozitívan is értelmeznek a részmunkaidős állásokkal kapcsolatban, amelyek munkát kínálnak gyermekes anyáknak, de azt is látni kell, hogy az így kereshető pénz nem tesz lehetővé önállóságot, és szükségszerűen hozza magával a fizetetlen házimunkák elvégzésével kapcsolatos elvárásokat), a további szexuális és nemi kisebbségek még nagyobb arányban szigetelődhetnek el, veszíthetik el szabad döntésüket arra vonatkozóan, hogy hol és kivel éljenek, milyen tevékenységekben vegyenek részt.
Kulturális elnyomás
- Ez tulajdonképpen a normalizáció jelenségének a társadalmi értelmezése: a hatalommal rendelkező csoportoknak lehetősége van arra, hogy az ő életmódjukat állítsák be követendőnek, elfogadhatónak, támogatandónak: a többségi csoport kultúrája egyetemes normaként tűnik fel, ettől eltérni csak a kisebbrendűség felé lehet. A kisebbségek egyszerre láthatatlanok (nem jelenik meg a nézőpontjuk) és "mások" (a sajátos nézőpontjuk helyett az uralkodó kultúra róluk alkotott sztereotipizált képe határozza meg a róluk való gondolkodást).
Rendszerszintű (szisztematikus) erőszak
- "A fizikai támadásoknak, a zaklatásnak, a megfélemlítésnek és a kigúnyolásnak azon formáit jelöli, mely általános társadalmi gyakorlatként működik és melynek célja egyes társadalmi csoportok tagjainak lealacsonyítása, megalázása vagy megbélyegzése" (Takács, Mocsonaki, P. Tóth 2007, 21)
- Tipikus példa erre a nők elleni erőszak, amely gyakori (Magyarországon hetente egy nő hal meg párkapcsolati erőszak következményében, szexuális erőszak átéléséről pedig a magyar nők harmada számolt be 2012-ben, de biztosak lehetünk benne, hogy a valós arány ennél magasabb, hiszen az ilyen erőszakos esetek nagy része láthatatlan marad), nem szokatlan vagy meglepő, és az elkövetőket jellemzően enyhén büntetik (tehát a társadalom rendszere hozzájárul a fennmaradásához).
- Jellemzően két oka lehet: az adott csoport iránt érzett gyűlölet, és/vagy a domináns csoport hatalmának megőrzése és megerősítése.

1.3.2 Mit lehet tenni?

Természetesen a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemnek tengernyi irodalma van. Ez a fejezet azt próbálta megmutatni, hogy első lépésként meg kell értenünk, hogy az előítéletek mögött hatalmi egyenlőtlenségek vannak, amelyek fennmaradásához sokat tesz hozzá a rejtett vagy teljesen nyílt erőszak is. Számos kezdeményezés van a szexuális és nemi kisebbségek helyzetének javítására - ezek egy része tüneti kezelés, kárenyhítés, ami a társadalmi viszonyokon nemigen tud változtatni, de az áldozatokat segíti (például a nők elleni erőszak áldozatainak létrehozott segélyvonalak, krízisotthonok), egy része érdekérvényesítési küzdelem, küzdelem a láthatóságért és a közügyekbe való beleszólásért (például a Pride-felvonulás, vagy a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tevékenysége), és egy igen jelentős része szemléletformálás, formális, vagy még gyakrabban nem-formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása -kezdve az erős női karaktereket felvonultató meséktől (itt azért megjegyzendő, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségeket továbbra is mutatja, hogy "gyenge" férfi hősökkel jóval kevésbé találkozunk), kifejezetten oktatási célú ifjúsági kulturális produktumokon át (mint például a NANE Egyesület "Kérsz teát?" c. előadása) iskolai nevelési programokig (például a Labrisz és a Szimpozion Egyesület Melegség és megismerés c. programja). Az ilyen programok, a pedagógusi érzékenység, a kisebbségi csoportok reprezentációja talán jó kiindulópontot jelenthetnek egy igazságosabb társadalom felé vezető úton.

Források

Dósa Mariann (szerk., 2019): Társadalmi egyenlőtlenségek - segédanyag a Közélet Iskolája képzéseihez. Budapest: Közélet iskolája

Noonan, M. C., & Corcoran, M. E. (2004). The Mommy Track and Partnership: Temporary Delay or Dead End? The ANNALS of the American Academy of Political and Social Science, 596(1), 130–150.

Rudman, L. A., & Heppen, J. B. (2003). Implicit Romantic Fantasies and Women’s Interest in Personal Power: A Glass Slipper Effect? Personality and Social Psychology Bulletin, 29(11), 1357–1370.

Takács Judit – Mocsonaki László – P. Tóth Tamás (2007): A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek társadalmi kirekesztettsége Magyarországon . Budapest:MTA Szociológiai Kutatóintézet

Young, Iris Marion: Az elnyomás öt arca. In: Csillag Márton, Dombos Tamás, Domokos László, Géring Zsuzsanna, Horváth Anna, Rövid Márton (szerk.): Perspektívák egy tágra zárt társadalomban. Konferenciakiadvány. Budapest:Társadalomelméleti Kollégium. 2001. 11–32.

https://globalnews.ca/news/4754906/theresa-may-glass-cliff-crisis-leadership/